Legyenek a székelyföldi gazdák az uniós változások nyertesei!

Szakmai napot szerveztek a Hargita megyei mangalicatenyésztők

szombat, 2019. ápr. 13.

Történelmi pillanathoz érkezett a Hargita Megyei Mangalicatenyésztők Egyesülete: 18 törzskönyvezett kocát és két szintén törzskönyvezett kant kapott Magyarországról, szőke és vörös színváltozatban. Kolumbán Dávid, az egyesület elnöke, megyei tanácsos elmondása szerint ez korábban ebben a formában nem volt lehetséges az anyaország határain kívül, de ezentúl a hargitai szervezetnek exkluzív szerepe lesz a törzskönyves állomány behozatalában, így ezentúl a romániai fajtaállomány feljavítása is a helyiek hozzáállásán múlik.

A fentiekről is szó volt azon a szakmai napon, amelyet április 13-án, szombaton rendezett meg Székelyudvarhelyen a Hargita Megyei Mangalicatenyésztők Egyesülete a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével társszervezésben, a Gyulafehérvári Caritas-Vidékfejlesztés és az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesületével partnerségben, a magyar Agrárminisztérium és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával. A mangalicatenyésztők megyei egyesülete ekkor tartotta éves közgyűlését is, amelyen áttekintették múlt évi tevékenységüket, valamint terveiket.

Az eseményen részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is, aki köszöntőbeszédében a székelyföldi szintű érdekérvényesítés fontosságát emelte ki.

– A gazdáknak még inkább hallatniuk kell a hangjukat a döntéshozók szakapparátusánál. A mezőgazdaság, a vidék fejlesztéséhez határozott döntésekre van szükség, és az egyik ilyen bátor lépés volt a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének megalakítása, amelyre a mangalicatenyésztők továbbra is számíthatnak. Az egyik aktuális feladat a tíz évre szóló, 2020-ban lejáró megyei vidékfejlesztési stratégia megújítása, amelyben szükség van az új célok megfogalmazására az állattenyésztés terén is, alkalmazkodva az új helyzethez, hiszen például az európai uniós finanszírozási rendszer változni fog. Ezenkívül a magyarországi támogatások is új távlatokat nyitnak. Bővült tehát az eszköztár, eszerint kell 2030-ig megtervezni az új stratégiát, amelyben a sertéstenyésztés külön fejezetet kapna. Ennek kidolgozásában kérném a mangalicatenyésztők egyesületét, hogy a támogatásunkkal vegyen részt egy minél hatékonyabb dokumentum elkészítésében – mondta a megyei tanács elnöke, aki szövetkezetek megalakítására bátorította a jelenlévőket, példaként említve a csíkcsomortáni vágópont létrehozását. – Egy pluszt hozhat a mangalicásoknak a Székely termék védjegy megszerzése, ezen is dolgozni kell, továbbá szorgalmazzuk egy megfelelő minőségbiztosítási rendszer bevezetését, valamint élelmiszerminőség-ellenőrzésre alkalmas laboratórium létrehozását.

A megyei elöljáró felajánlotta az egyesületnek, hogy a megyei tanács olyan mesterképzésen tanuló egy-két hallgatót részesít ösztöndíjban, aki állattenyésztéssel kapcsolatos szakon tanul, és aki segíthet szakmai anyagok összeállításában, illetve ágazati kutatásokban, és ezek hasznosíthatók lennének minisztériumokban vagy uniós testületeknél. Méltatta az RMDSZ Hargita megyei szenátorainak és parlamenti képviselőinek a munkáját, mert nekik is köszönhetően a jelenlegi ciklusban kedvező irányban változtak a mezőgazdaságra vonatkozó jogszabályok. Felhívta a figyelmet arra a közvitán lévő kormányrendeletre, amelyhez a megyei tanács módosító javaslatot készített az otthon levágott és feldolgozott sertés, illetve szárnyas helyi értékesítésének lehetővé tételére. Borboly Csaba fontosnak nevezte, hogy a május 26-i európai parlamenti választáson a gazdatársadalom is nagy arányban részt vegyen.

– Nem mindegy, Brüsszelben milyen összetételű testületek alakulnak a választások után, és hogy bele tudunk-e szólni a döntéseikbe. Márpedig korábbi példákból az látszik, hogy igenis oda tudunk hatni, ha megvan egy bizonyos arányú felhatalmazásunk és megfelelő erejű lobbink – hangsúlyozta.

Bíró Barna Botond, a megyei tanács alelnöke elmondta, hogy Udvarhelyszéken is legalább hat éve kiemelten foglalkoznak a térség gazdáival, és támogatták őket abban, hogy eljussanak bel- és külföldi expókra, valamint térségi rendezvények, kiállítások szervezésében, mint a JUHÉ fesztivál vagy a mangalicatenyésztők találkozói.
– Az ilyen rendezvények két szempontból is jelentősek: alkalmat adnak a tenyésztőknek a találkozásra, egymás jobb megismerésére, továbbá megmutatják, milyen irányban halad az ágazat – mutatott rá az alelnök.

Becze István megyei tanácsos, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke elmondta: a székelyföldi falugazdász-hálózatban a sertéságazat és kiemelten a mangalicatenyésztés terén Sinka Arnold falugazdász, a Hargita megyei egyesület alelnöke végzi a tevékenységet, ezért is vállalta az egyesület az esemény társszervezését.

– Remélem, sikerül a mangalicatenyésztők egyesülete szerepvállalását kiterjeszteni Kovászna és Maros megyére is – fogalmazott Becze István, és a beszéde végén átadta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének kiközlőlevelét a NAK pénzügyi támogatásáról, amelyet a Hargita Megyei Mangalicatenyésztők Egyesülete ez évi tevékenységéhez adnak.

A rendezvény résztvevőinek üdvözletét küldte Tóth Péter elnök, a magyarországi Országos Mangalicatenyésztők Egyesületének elnöke, akinek eddigi segítsége megalapozta a hargitai szervezet sikereit, amiért a helyiek ezúttal is köszönetüket fejezték ki. Az anyaországi egyesületet Papp Csaba tenyésztésvezető képviselte a székelyudvarhelyi eseményen, aki előadást tartott szervezete tevékenységéről és tapasztalatairól, olyan útravalóval szolgálva, amely a Hargita megyei egyesület elnöke szerint lerövidíti számukra a magyarországi szervezet utóbbi 25 év alatt megtett útját.

A székelyudvarhelyi rendezvényen részt vett Antal Lóránt és Tánczos Barna szenátor, Sebestyén Csaba parlamenti képviselő, valamint Balla Levente, a romániai Báznai- és Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének alelnöke is. Kolumbán Dávid, a Hargita Megyei Mangalicatenyésztők Egyesületének elnöke elmondta, hogy a romániai országos egyesülettel is partnerségi megállapodásra készülnek, amely alapján együttműködnének a romániai állomány feljavításában, törzskönyvezésében, és ennek révén a hargitai gazdák számára tisztázódik az uniós támogatások kérdése is. Ugyanakkor a megyei szervezetben olyan program indítását tervezik, amely révén fokozatosan lecserélnék a törzskönyv nélküli állományt törzskönyvesre. Terveik megvalósításában számítanak minden fent említett intézmény támogatására, jelentette ki Kolumbán Dávid.

A Hargita Megyei Mangalicatenyésztők Egyesülete 2011-ben alakult, Hargita Megye Tanácsa ösztönzésére és közreműködésével, a 2017. évi tisztújítással pedig új lendületet kapott. Elnöke szerint a szervezet nyitott, várják szakemberek jelentkezését, és az ismertségét növelnék a szeptember végére tervezett fesztiváljukon.

Csíkszereda, 2019. április 13.
2016 Parlamenti választások
2016 Helyhatósági előválasztások
2014 EP választások
2012 Parlamenti választások
2012 Helyhatósági választások
2009 EP választások
2008 Helyhatósági választások
Hírlevél

eseménynaptár

2019
<<
 június 
>>
h k sze cs p szo v
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30