Újranyílt a Magyar Ügyek Háza Csíkszeredában

A Pro Economica Alapítvány várja a Csík-térségi pályázókat

szombat, 2019. máj. 11.

Továbbra is segítséget nyújtanak a honosításban és a magyarországi támogatási programokban a csíkszeredai Magyar Ügyek Házában. A Gál Sándor utca 8. szám alatti ingatlanban május 11-től helyet kap a Pro Economica Alapítvány területi irodája is, amely az erdélyi gazdaságfejlesztést támogatja. A Székelyföldi Falugazdász-hálózat Csík-térségi falugazdászai pedig felváltva, naponta tartanak fogadóórát.

Folytatódik a tevékenység a május 11-én, szombaton újranyílt Magyar Ügyek Házában, Csíkszeredában. Mint a szombat délelőtti ünnepélyes megnyitón Becze István, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke elmondta, a tavaly áprilisi magyarországi választások legtöbb levélszavazatának kitöltésében itt segítettek, a területi szervezettől átvéve a feladat egy részét. Ezt a munkát folytatják – szögezte le. Ugyanakkor Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökeként örömmel jelentette be, hogy az egyesület által foglalkoztatott falugazdászok ugyanitt tartanak majd fogadóórát.

Kozma Mónika, a magyarországi gazdaságfejlesztési programot lebonyolító marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója a csíkszeredai területi irodájuk megnyitása kapcsán elmondta, hogy a szervezet 2017-es alapítása óta már két sikeres program lebonyolításán vannak túl – a maros-mezőségin és a Kolozs–Beszterce-Naszód megyein –, és a székelyföldi jelenti a legnagyobb kihívást, mivel három megyét, Hargitát, Kovásznát és Marost kell lefedniük. A korábban meghirdetett mezőgazdasági kiírásra 72-en nyújtottak be pályázatot, és hamarosan eredményt hirdetnek. Ezzel olyan nagyberuházásokat támogatnak (feldolgozóüzemeket, vágóhidakat), amelyek felvevőpiacot biztosíthatnak a gazdáknak, illetve kis- és középvállalkozóknak. A következő, de minimis, 15 ezer eurós támogatásokat tartalmazó programmal a kisebb méretű gazdaságokat, azaz a kis családi vállalkozásokat célozzák, és Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós után Csíkszeredában is várják a Pro Economica Alapítvány területi irodájába a környék potenciális pályázóit.

„Az egymilliomodik honosított állampolgár után sem dőlhetünk hátra, mert sokkal többen vagyunk" – jelentette ki Tóth László. Magyarország csíkszeredai főkonzulja a nemzetpolitika mérföldkövének nevezte az anyaország székelyföldi támogatásait, és elmagyarázta, hogy Székelyföldre miért csak a többi határon túli térség után került sor a gazdaságfejlesztési programok terén: azért, mert a régióról Budapesten is úgy gondolják, hogy önmagában erős, meg tud állni a lábán, és képes betölteni a belső anyaország szerepét. Ugyanakkor nagyon sok nagyberuházás valósult meg itt magyar állami támogatással, hangsúlyozta. Méltatta a honosításban segítséget nyújtó Eurotrans Alapítvány munkáját, amely a csíkszeredai Magyar Ügyek Házában a tavaly áprilisi magyarországi választásokon jelentős mértékben hozzájárult az érvényes levélszavazatok magas arányához, továbbá elismeréssel szólt a falugazdászok munkájáról is.

Kelemen Hunor szövetségi elnök az avatóünnepségen fontosnak tartotta elmondani: az úzvölgyi temetőben nyugvó magyar katonákkal szembeni kegyeletsértésről a román kormányfővel, a parlament két házának elnökével, a belügyminiszterrel és a kulturális miniszterrel is tárgyalt a héten. Azt kérte tőlük, hogy május 17-én ne szenteljék fel a román katonák emlékére kialakított parcellát, és leszögezte: a hatóságoknak felelősségük van az emléksértés megfékezésében. „A háborúkban elesett román katonák emlékének sem tesz jót, hogy a róluk megemlékező betonkeresztek alatt magyar katonák nyugszanak. Ez kegyeletsértés, ez elfogadhatatlan" – hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki elmondta azt is: az RMDSZ a lehető legrövidebb idő alatt mindent megtett a kegyeletsértés leállításáért. „Ennek a történetnek van ugyanakkor egy morális vetülete is. Ezt nem szabályozzák törvények, ez csakis a jóérzésen múlik. Egy temetőben, egy szakrális térben ilyen típusú kezdeményezésnek nem szabad helyet engedni. Mi a kezdetektől azt mondjuk, az egyetlen megoldás, hogy a betonkereszteket elviszik a magyar sírokról, és a katonatemetőt visszaállítják eredeti állapotába. Senki sem ellenzi, hogy a román közösség megemlékezzen első vagy második világháborús hőseiről, de ezt ne mások megsértésével tegye" – mondta a szövetségi elnök.

A „magyar ügyek" kapcsán Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke is kitért az úzvölgyi helyzetre. „Nap mint nap kell cselekednünk a magyar ügyek érdekében. A két éve a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumért kialakított élőlánc is ilyen cselekvés volt, és akkor még nem gondoltuk, hogy az úzvölgyi temető ügyében hasonló helyzet alakul ki" – mondta. Szerinte az a mondás, mely szerint azé a terület, aki benépesíti, kiegészíthető azzal, hogy azé, aki ott dolgozik, vállalkozik. „Ha Székelyföld egy úgynevezett alvótérséggé válik, ahova a külföldön élők csak családi események vagy szabadság alkalmával térnek haza, akkor felgyorsulhatnak az olyan történések, amelyek során innen is, onnan is egy kicsit leharapnak a területünkből. Ennek azzal vehetjük elejét, ha vállalkozóink megerősödnek, munkahelyeket teremtenek, és termelnek. Ezért fontosak a magyarországi és az európai uniós pályázatok, és ezért van szükség a három B.-re: Bukarestre, Budapestre és Brüsszelre" – mondta a területi elnök. Mint kifejtette, a közösség ereje szavazatokban mérhető, az úzvölgyi temető ügyében kifejtett politikai nyomás hatásossága is ennek köszönhető. A május 26-i európai parlamenti választásokon való részvétel ugyanilyen fontos, hiszen növekszik Brüsszel befolyása, és a székelyföldieknek, magyaroknak is bele kell szólniuk az ottani döntésekbe, hangsúlyozta.

Mind Tánczos Barna szenátor, mind Korodi Attila parlamenti képviselő a gazdák tájékoztatásának, valamint az irodában összegyűlő információknak a fontosságát emelte ki, hiszen mint Korodi Attila fogalmazott, a képviselet e „kapcsolati pontok" alapján végezheti hatékonyan a munkáját. Tánczos Barna megjegyezte, hogy a románlakta vidékekkel ellentétben Székelyföldön a gazdák számára létezik a hivatalokkal való kapcsolatteremtési lehetőség, és ez elengedhetetlen a fejlődésük érdekében.

A megnyitón részt vett Nagy Zoltán Levente, az Eurotrans Alapítvány elnöke és Farkas Balázs konzul is.

Csíkszereda, 2019. május 11.
2016 Parlamenti választások
2016 Helyhatósági előválasztások
2014 EP választások
2012 Parlamenti választások
2012 Helyhatósági választások
2009 EP választások
2008 Helyhatósági választások
Hírlevél

eseménynaptár

2019
<<
 május 
>>
h k sze cs p szo v
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2